A biztosított korábbi jogviszonyaira, nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idejének, illetve a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idejének megismerésére 2012. december 31-ig az úgynevezett szolgálati idő elismerési kérelem szolgált. Az érintett személy kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szerv kiszámolta a nyugdíjjogosultságnál, illetve a kedvezményes nyugdíjazásnál figyelembe vehető szolgálati és jogosító időt és külön közigazgatási döntést – határozatot – adott ki ezen adatokról. 2013. január 1-től a nyilvántartásban szereplő adatok igazolására az alábbi eljárások kezdeményezésével nyílik lehetőség.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/E. § rendelkezése értelmében hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető a megszerzett szolgálati időről, nők kedvezményes nyugdíjazására jogosító időről, illetve más a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokról. Ezen eljárás kezdeményezése lehetséges ügyfélkapun keresztül, illetve személyesen vagy postai úton is, az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány kitöltésével.

A fentiekkel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a Tny. 96/E. § (2) bekezdése meghatározza, hogy amennyiben a hatósági bizonyítvány kiállítását kérő biztosított a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati, jogosultsági idő igazolását is kéri, vagy 1954. december 31-e után született és vele egyeztetési eljárást korábban még nem folytattak le, az eljárást fel kell függeszteni és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

A hatósági bizonyítvány kérésén túlmenően a biztosítottnak, volt biztosítottnak a Tny. 96/B. §-a alapján lehetősége van közvetlenül az adategyeztetés kezdeményezésére is, azonban ezt kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem útján teheti meg.

Elektronikus ügyintézés keretében egyeztetési eljárást csak saját ügyfélkapun keresztül lehet indítani, amely a www.magyarorszag.hu portálon keresztül elérhető ügyfélbeléptető és azonosító rendszer, ennek használata előzetes regisztrációhoz kötött. A kérelemre indított eljárást az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkező ügyfelek a www.onyf.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes oldalon az erre a célra rendszeresített (Általános Nyomtatvány Kitöltő program segítségével kitölthető) ÁNYK nyomtatvány letöltésével indíthatják el. Ügyfélkapu-regisztrációt az okmányirodánál, valamint a kormányablaknál van mód igényelni.

Az adategyeztetési eljárás célja, hogy az érintett személy a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyairól és kereseteiről, jövedelmeiről tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása esetén megtörténjen azok teljes körű nyilvántartásba vétele, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése.

Az eljárást a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete folytatja le, melynek első lépéseként egy végzést küld a kérelmező részére. A végzés mellékletét képezi egy kimutatás a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban a kérelmezőre vonatkozóan megtalálható adatokról. Ezen kimutatás adatainak ellenőrzésére, valamint a saját okmányokkal való összevetésére a kérelmezőnek 60 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a kimutatásban szereplő adatok hiányosak, vagy nem azonosak a birtokában lévő dokumentumok adataival, az úgynevezett Elfogadó/Észrevételező nyilatkozat beküldésével a kérelmező megteheti észrevételeit. A nyilatkozathoz csatolni kell a birtokában lévő dokumentumokat is, amelyek a kimutatásból esetlegesen hiányzó adatokat igazolják. Amennyiben a kérelmező a kimutatásban szereplő adatokkal egyetért, a fenti nyomtatvány beküldésével erről is tájékoztathatja az eljáró szervet. Az igazgatási szervnek csak a nyilatkozat beérkezését, vagy ennek hiányában a 60 napos határidő leteltét követően van lehetősége az eljárás folytatására és határozat meghozatalára.

A beérkezett észrevételek alapján az eljáró szerv megkezdi a tényállás tisztázását, a hiányzó adatok beszerzését. Az egyeztetési eljárás a tényállás tisztázását követően határozattal zárul le. A határozat tartalmazza a biztosított elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket – nők kedvezményes nyugdíjazására jogosító idő, 1988. január 1-től fennálló biztosítási jogviszonyokból származó nyugellátás alapjául szolgáló kereseti adatokat stb. –, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége.

Az adategyeztetési eljárás lezárását követően a lezárt időszakra vonatkozó nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb eljárás során kizárólag abban az esetben módosíthatók, egészíthetők ki, ha a korábbi egyeztetés során az adott időszakot nem vizsgálták, illetve a nyilvántartott adatok olyan tény, adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy módosíthatók, amelyek a korábbi adategyeztetési eljárásban nem kerültek vizsgálatra.

Az egyeztetési eljárás ügyintézési ideje a kérelemnek az eljáró nyugdíjbiztosítási szervhez történő beérkezését követő naptól számított 60 nap. Ebbe nem számít bele a kimutatásnak a kérelmező részére történő megküldésétől a kérelmező nyilatkozatáig eltelt idő, illetve amennyiben az ügyfél nyilatkozatot nem tesz, a kivonat kézhezvételétől számított 60 napos határidő, a tényállás tisztázásának időtartama, amely az adatok közlésére irányuló felhívástól az adatszolgáltatás teljesítéséig tart, valamint a megküldött észrevételek alapján esetlegesen lefolytatásra kerülő hatósági ellenőrzés időtartama.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy az adategyeztetési eljárás lezárását követően kerül sor az igényelt hatósági bizonyítvány kiállítására.

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták le a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából.

A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről. A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális nyugdíjjáradékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban –, amiből szinte lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.

A beszélgetések során kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette az ügyfelekkel való beszélgetésből is levont friss tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük. A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.

Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló, stb. – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.